A név eredete
A Vidovics apanévi, azaz patronimikus családnév. Eredeti jelentése annyi, hogy „Vid nevű személy fia, leszármazottja”.
A név három elemből áll össze. Az alapja a Vid személynév; ehhez járul a birtoklást kifejező -ov- elem, a végén pedig az -ics apai családnévképző.1 Ugyanez a szerkezet a horvát és szerb névanyagban Vidović alakban él tovább: ott a patronimikus -ić képző, a birtokos -ov- infix és a Vid alapnév adja ki a nevet.8
Maga a Vid a latin Vitus keresztnév folytatása. Hajdú Mihály leírása szerint ez a név „valószínűleg a délszlávon keresztül igen korán bekerült a magyar névkincsbe”: a latin -us végződés már a szláv nyelvekben lekopott róla, a -t- pedig -d--re zöngésült — bár, teszi hozzá, mindez a magyarban is végbemehetett volna.1
Azt, hogy a Vidovics pontosan melyik déli szláv nyelvben alakult ki, nem lehet megmondani. Az -ics képző elsősorban a délszláv és a keleti szláv nyelvek sajátja, de idővel a szlovákban is kiszorította a korábbi -ic alakot — így egyetlen környékbeli szláv nyelvet sem lehet kizárni a lehetőségek közül.1 Óvatosabb tehát annyit mondani: a név délszláv alkotás, és onnan érkezett ide.
Egy dolgot viszont biztosan tudunk arról, ami nincs. Kázmér Miklós Régi magyar családnevek szótára — amely a XIV–XVII. század magyar eredetű családneveit gyűjti — ismeri a Vid, Vida, Vidfi, Vidos, Vidók neveket, a Vidovics-ot azonban nem.2 Ez nem hiány, hanem következetesség: a szótár kitűzött célja szerint a magyar eredetű neveket tartalmazza, egy délszláv alkotású név pedig eleve kívül esik a gyűjtőkörén.
Vid
A név mögött egy korai keresztény vértanú áll. Vitus a 3. század végén született Szicíliában, és 303 vagy 304 körül halt meg Lucaniában. A magyar hagyomány Vid és Vida néven ismeri; ünnepe június 15.3 A középkorban a tizennégy segítőszent egyikeként tisztelték szerte Európában.4
A tisztelet nyomai máig ott vannak a magyar térképen és a magyar névanyagban egyaránt: Szentvid, Velemszentvid, Vid, Vidfalva helynevek, illetve a Vitus, Vitos, Vidos, Vida, Vidacs családnevek őrzik.3 A déli szláv hagyományban ugyanennek a napnak Vidovdan a neve.4
Keresztnévként a Vid nálunk nem jövevény: az Árpád-korban — mind önmagában, mind a kicsinyítő képzős Vida formában — nagyon kedvelt név volt, az Anjou-korban pedig Vidus és Vitus alakban is följegyezték sokszor.1
Hogy a Vitus név eredetileg mit jelentett, arra nincs egyetértés. Az egyik magyarázat szerint a latin vita, „élet” szóra megy vissza.1 Más olvasat szerint a név eredete bizonytalan: jelenthette azt, hogy „szíves, jóindulatú, készséges”, de lehet egy Wid- vagy Wit- kezdetű germán név latinosított alakja is.5 A kettő közül nem érdemes választani — a név régebbi, mint a róla szóló magyarázatok.
Az -ics nevek
Az -ics végű nevek nem kivételek a magyar névanyagban. Egy évszázadokon át tartó vándorlás nyomai.
A délszlávok nagy számban a 14. század végétől költöztek Magyarországra, együtt a törökök balkáni terjeszkedésével — nem egyszerre, hanem több hullámban, jellemzően egy-egy török katonai siker után.6 Az 1520–1530-as évektől indult a nagyobb horvát menekülési hullám: az 1529–1532 során elnéptelenedett Zala, Vas, Somogy, Sopron és Moson megyei települések sokaságát ülték meg, becslések szerint hatvan- és százezer közötti számban.6 A szerbek Szabolcsban, a Szerémségben, a Dél-Alföldön és a Duna–Száva közén telepedtek meg, a városokban — Budán, Pesten, Vácott, Ráckevén — kereskedelemmel foglalkoztak.6
A katolikus bunyevácok nyelvük és szokásaik alapján Dalmáciából és Hercegovinából érkeztek a hódoltság alatt elnéptelenedett alföldi területekre; a 17. századi egyházi források még „dalmátok”-ként említik őket. Ma is Baja és környéke a magyarországi központjuk.7 A sokácok a 16. századtól hagyták el Boszniát, és Kelet-Szlavóniában, a Szerémségben, a Bácskában és Baranyában találtak új hazát.6
Velük érkezett a képző is. Az -ics apai családnévképző — szakszóval patronimikon — jelentése egyszerűen „fia, leszármazottja”; a -vics és -ovics változat a keleti és a délszláv nyelvek sajátsága.1 A magyar helyesírás azután nem egyféleképpen rögzítette, amit hallott: ugyanaz a név -ics, -its, -ich, -ity és -itsch végződéssel is bekerült az anyakönyvekbe — a Jankovics mellett ott a Jankovits, a Jankovich és a Jankovity is.1 A ma élő írásmód sokszor nem mond semmit a család útjáról; annyit mond el, hogy melyik plébános melyik évben hogyan hallotta.
Meghonosodni pedig megfelelően honosodtak meg. Hajdú Mihály Családnevek enciklopédiája a mai magyarországi névanyag ezernél több viselőjű neveit tárgyalja — ez 1230 nevet jelent, az ország lakosságának 65,82 százalékát. Ebben a törzsanyagban tizenkét -ics végű név szerepel: Gyurkovics, Ivanics, Jankovics, Kolonics, Kovacsics, Markovics, Mihalovics, Palkovics, Paulovics, Petrovics, Popovics, Radics.1
A Vidovics nincs köztük — és ez önmagában is adat. Mivel a kötet minden nevet fölvesz, amely (írásváltozataival együtt) elérte az ezres küszöböt, ebből annyi biztosan következik, hogy 2007 elején a Vidovics nevet viselők száma Magyarországon ezer alatt volt.1 Pontosabb számot nem lehet mondani, mert nyilvánosan hozzáférhető, hivatkozható adat nincs róla. Így hát nem is mondunk.
„Nagy költőnk, Petőfi Sándor hivatalosan nem változtatta meg Petrovits nevét, de öccse, István 1882-ben Petőfire magyarosított.”
Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája, Petrovics szócikk
A 19. század névmagyarosítási hulláma az -ics végű neveket is elérte: Ivanics-ok lettek Ivánfi, Jankovics-ok Jánosi, Radics-ok Radó vagy Rónai. A forrás Vidovics nevűeket is számon tart, akik ekkor a Szigetvári nevet vették föl.1 Mások maradtak annál, amit hoztak. Ez a lap azoké.
A család
A család Szentesen él és dolgozik. Ami a névhez tartozik, az az alábbi három műhely — a többi magánügy.
- dinodesign.hu Esküvői és rendezvénydekoráció, esküvőszervezés
- dinorr.hu/szalon Esküvői szalon
- dnsoft.hu Informatika és rendszerüzemeltetés
Források
- Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010. (A magyar nyelv kézikönyvei XVII.) — Vida, Vidák, Ivanics, Jankovics, Kolonics, Kovacsics, Petrovics, Radics, Szigetvári szócikkek, valamint a Bevezetés. ISBN 978-963-9902-30-5. — Ismertetése: Mizser Lajos, Névtani Értesítő 32. (2010). ojs3.mtak.hu
- Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1993. — feldolgozása: Farkas Tamás (szerk.): Régi magyar családnevek névvégmutató szótára. XIV–XVII. század. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet – Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 2009. mnytud.arts.unideb.hu
- Magyar Katolikus Lexikon: Vitus szócikk. lexikon.katolikus.hu
- Wikipédia: Szent Vitus. hu.wikipedia.org
- Wikipédia: Vitus (keresztnév). hu.wikipedia.org
- Sulinet Örökségtár: A délszlávok Magyarországra költözése. In: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. sulinet.hu
- Wikipédia: Bunyevácok. hu.wikipedia.org
- Wikipedia: Vidović. en.wikipedia.org
Ez a lap a Vidovics családnév általános névtörténetéről szól. Semmilyen állítást nem tesz egyetlen ma élő család felmenőiről, származásáról vagy rokonságáról — arra nézve nincs forrás, és amire nincs forrás, azt nem írjuk le. Ahol a szakirodalom bizonytalan, ott bizonytalannak hagytuk.